Nagy a valószínűsége annak, hogy a kötés az araboktól terjedt el, részben a Selyemúton kelet felé, egészen Tibetig, sőt Kínáig, másrészt a mórok közvetítésével jutott el Európába. A kötött kelmék közös jellemzője hogy hurok formára hajlított fonal(ak)ból kialakított szemekből állnak. Az egymás melletti és egymás fölötti szemek összekapcsolódásából alakul ki az összefüggő kelme.
A kötött kelmék szerkezeti adottságaiknál fogva általában viszonylag lazább szerkezetűek, ezért igen hajlékonyak, puhák, hossz- és keresztirányban nyúlékonyak, rugalmasak, sok levegőt zárnak magukba és ezért jó hőszigetelők.
A kézi kötéshez használt fonalak– attól függően, hogy mit akarnak készíteni – főként gyapjúból vagy pamutból, esetleg lenből készült fonalak, ill. esetleg ezek keverékei valamilyen szintetikus (például poliészterrel). A gyapjút igen gyakran helyettesítik poliakrilnitril (röviden: akril-) szálakból font fonallal, mert ennek kinézete és melegtartása hasonlít a gyapjúéhoz. A kézi kötéshez ajánlott „fonalak” általában nem egyágú fonalak, hanem két vagy több fonal összesodrásával készülnek. Ezeket a kereskedelemben motringban vagy gombolyag formájában hozzák forgalomba. A matringokból a fonalat a kötést megelőzően – a könnyebb kezelhetőség érdekében – utólag kell gombolyagot készíteni.
A kézimunkák közül szinte itt lehet a legtöbb hatást elérni. Van amikor csak sima felületet, van hogy csipke hatást,csavarásokat vagy több fajta csavarást alkalmazunk/ ez az ír minta/ különböző színeket keverünk pl.: norvég minta, vagy intarzia minta amikor képeket alkothatunk a különböző szálak keverésével.
Én igazán a bonyolultabb mintákat szeretem, mert az hiába több idő, de érdekes. Minden darabnál izgatottan várom, hogy milyen lesz, ha készen van. Folyamatosan töltöm fel majd az oldalt, egy-egy szép darabbal, és szeretettel várom a megrendelésüket.
Üzemelteti a Wiking Számítástechnika Kft. Az oldal készült: motor verzióján
Oldal generálási idő: 1728031577.364458 másodperc !